Új-Ebergényi Kastélyszálló - kastélyszálló - esküvői helyszínek - kastély - esküvői helyszín szombathely- kastelyszallo.hu


A tartalomhoz

A Kastély múltja

Kastélyszálló


A kastély leírása :

A Vasszécsenyi Új –Ebergényi kastély a XVIII. század végén épült a megye területén hozzá hasonló épületekkel egy időben ( Répceszentgyörgy, Szarvaskend ). A XVIII. század hetvenes éveinek végétől kezdődően a szombathelyi egyházmegye püspöke, Szily János indította el azt a művészeti irányzatot, amely a barokk változásaképpen a klasszicizmus előretörését segítette elő. Püspöki Szemináriuma és Palotája, valamint a szombathelyi Székesegyház tervezése és építése céljából hívta Szombathelyre a klasszicizáló késő barokk kiemelkedő mesterét, az osztrák származású Melchior Hefelét.

A neves építész – akit a magyar építésztörténet Hefele Menyhért néven említ – volt az, aki barokk teatralitással értelmezte és alkalmazta az antik és klasszicizáló formákat. Nagy hatással volt a Szombathely környékén folyó világi építkezésekre is. Bár erre sem írásos, sem tervrajzok által bizonyítható forrást nem ismerünk, a Hefele tervezte épületek és a Vasszécsenyi Új-Ebergényi kastély stiláris kapcsolatai igen szembetűnők. A kastély építésének pontosabb meghatározására két adat áll rendelkezésünkre, nevezetesen Hefele Menyhért halálozási éve ( 1794 ), valamint a kastélyépület timpanonjában ma is látható családi címer heraldikai értelmezése.

Károlyi Antal építészettörténész, aki a két vasszécsenyi kastéllyal talán a legbehatóbban foglalkozott, kutatásaiban tisztázza, hogy az 1788-ban készült II. József – kori katonai felmérésen az Új-Ebergényi kastély még nem szerepelt. Ennek alapján csak 1788 és 1794 között készülhetett. Kimutatta, hogy a kastély alaprajzán, különösen a lépcsőházon olyan kiérleletlen momentumok figyelhetők meg, melyek nem hasonlítanak a mester józan, de előkelő megoldásaira. Ennek alapján tartotta a kastélyt Hefele és legjobb képzettségű tanítványa, Anhreith György János közös művének.

Anhreith György János, Hefele legjobb tanítványa, aki a szombathelyi építkezéseken is állandóan segédkezett, 1794-ben, mint építész kapott polgárjogot Szombathelyen. Az agg mester: Hefele csupán a koncepcióban és a homlokzat kialakításába szólhatott bele határozottan, a pallértervet és a szerkezeti részleteket – a tetőt is – Anhreitre bízta.Az Új-Ebergényi kastély a Hefele által tervezett szombathelyi Eölbey-házhoz áll legközelebb. Az Eölbey-ház két szintjét egybefogó keményebb árnyékhatású pilaszteres architektúrája az új kastélyon már ablakfülkés kiképzéssé lágyul, melyet a födém magasságában, horizontálisan, egyszerű lemeztagozatú övpárkány választ el.

Az ablakfülkés megoldás a szombathelyi püspöki palotáról is ismert, majd az ugyancsak Szily püspök által építtetett zarkaházi kúrián is megjelenik ( 1788 ).A családi címer főmotívumaiban az Ebegényi ősi címer jegyeiben viseli, mellékrészeiben a Viczay heraldikai elemeit is magába foglalja. Arról van tehát szó, hogy a családon belüli birtokmegosztás a XVIII. század végén megtörtént ugyan, de a családi kötelékek továbbra is fennmaradtak.A kastély egy hatalmas park közepén áll, északról a Gyöngyös patak határolja. A kastély felé haladva már messziről feltűnik az a tervezett rend, ahogyan az egykori jobbágyfalu tágas utcája a kastély felé vezetett.
Az épület nyugodt, klasszikusan arányos kecses méreteivel, művészi igényességével uralja a teret.

A kastély és az azt övező egykori park elrendezésében őrzi még a barokk kornak azt a felfogását, hogy az építmény a kert lehetséges eszmei központjában álljon. Az Új-Ebergényi kastély megjelenésében elüt a korábbi barokk kastélytípusoktól, tömegében ugyanis egy egyszerű mértani test. Egyenes, határozott körvonalait nem bontja meg semmi; a végigfutó gerendázat, az egyértelműen lezárt falsíkok mentesek a barokk átvágásaitól, a hullámzó vonalak mozgáskeltő hatásától.

Tervezője a tiszta, áttekinthető szerkezetet a klasszicizmusra jellemző építészeti elemekkel ékesítette, amellyel korának korszerű éppen a kastélytípusok előremutató építészeti irányzatában jelenthetett előrelépést. A 11 tengelyes főhomlokzat középrizalitja enyhén kiemelt. Íves záródású főbejárati kapuja kőkeretes, melynek gazdagon tagozott pillérei tartják a még XVIII. századi elemeket őrző finomművű kovácsoltvas kapuszárnyakat.

A kapu felett három kiálló konzollal alátámasztott erkély helyezkedik el, melyet koszorúmotívumokkal ékesített kovácsoltvas korlát övez. A középrizalit felső részén, a homlokzati síkból enyhén kiemelkedő timpanont ritkított fogrovatos dísz ékesíti, mely végigfut a tetőpárkányok alatt is. A timpanonban kétlépcsős emelvényen az Ebergényi-címer finoman faragott domborműves ábrázolása látható.

A három axisos rizalithoz jobbról és balról négy axisos szárny csatlakozik éppúgy, mint a szombathelyi Püspöki Palotánál és az Eöbley-háznál. Ez az építészeti rend ismétlődik a földszinten és az emeleten is, azzal a különbséggel, hogy az ablakok méreteiben különböznek, és az emeleti középrizalit nyílászárói íves záródásúak. Az ablaksorok méretbeli elkülönülését kiemeli az emeleti traktuson végigfutó tört vonalú keretelő motívum fehérre vakolt megoldása.

Belépve az épületbe, a műemlék részletek meghagyásával, az íves kapualj, a boltíves termek őrzik a kastély egykori hangulatát, az intimitás sajátos világába kerül az itt megszálló vendég.A recepció mellett – jobbra – nyíló teremsor kiállítási és szórakozási szerepet tölt be, balra pedig intim kávézó és elegánsan berendezett ebédlő várja a vendégeket.

A központi bejárati csarnok csehüveg boltozatú teréből balra vezet fel az egykarú lépcső az első emeleti díszteremhez, a vendégszobákba, majd újabb kialakítással folytatódik a tetőtéri részhez. Az első emelet középponti folyosóteréből léphetünk be a kastély központi helységébe a díszterembe, mely a helyreállítás után is megőrizte egykori hangulatát. A díszterem az épület középtengelyében lévő emeleti részen helyezkedik el. A műmárvánnyal burkolt oldalfalakat ugyanaz a kivitelező mester készítette, mint a szombathelyi Eöbley-ház dísztermét. Ez látszik a márványozás azonos sárga-fehér-halványvörös színskálájából és a struktúra azonosságából.

A kastélyok dísztermének kiképzése mindig a megrendelő gazdagságának, igényességének lehetőségeit is jelzi. Az Új-Ebergényi kastély dísztermének kialakítása egy mértéktartó, minden bizonnyal a család akkori gazdasági viszonyaihoz igazodó képet mutat.

A mennyezetet a korra jellemző copf stílusú lombfüzér és palmettás levélmotívum díszíti, melyhez jól idomul a mívesen megoldott fogrovatos belső párkány és a ión fejezetes pilaszterek sora, a köztes falfelületeket nem díszítik festmények. A XVIII. század végén, amikor az Új-Ebergényi kastély épült, a család vagyon megosztása nem tette lehetővé a díszterem igényesebb kialakítását. Emeli a díszterem fényét a korhűen visszaállított táblás parketta, melyhez ízléses és stílusos berendezést készíttetett a megrendelő.

A díszterem jelenkori igényes kialakításával, megőrizve egykori hangulatát, alkalmas kisebb zenei és prózai rendezvények megtartására is.A kastély egykori alaprajzi elrendezése a jelenlegi funkciókövetelmények szerint változott. Gondolunk itt az egyes szinteken a vendégelhelyezés és kiszolgálás követelményei szerinti módosításokra, valamint a tetőtér beépítésére. Mindezek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a Vasszécsenyi Új-Ebergényi kastély helyreállítása és hasznosítása lehetővé tesz további biztos fennmaradását.




Főoldal | Kastélyszálló | Rendezvények | Ajánlatok | Kastélyszobák | Képgaléria | Esküvő | Kapcsolat | Oldaltérkép


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe