Új-Ebergényi Kastélyszálló - kastélyszálló - esküvői helyszínek - kastély - esküvői helyszín szombathely- kastelyszallo.hu


A tartalomhoz

A településről

Kastélyszálló


Vasszécseny község Vas megye központjától, Szombathelytől délkeleti irányban, a Gyöngyös patak mentén települt. Az ország távolabbi, keleti részeiről érkezők a 8-as számú út kámi elágazása után térnek rá a 87-es útra, melynek középpontjában fekszik a falu. Vasszécseny kiemelkedő jelentőségű műemléki kastélyai, azok helyreállításai és korszerű hasznosítási eredményei alapján került az utóbbi években a közérdeklődés homlokterébe.

A település rövid története :

Vasszécseny Magyarország nyugati határvidékének olyan területén fekszik, amelynek szomszédságában igen gazdag történelmi múltra visszatekintő települések találhatók. ( Kenéz, Csempeszkopács, Ják ). A falu melletti országút vonalában haladt egykor a Savariát - Sopianet ( Szombathely - Pécs ) összekötő római út, a középkorban pedig a Via - publica Szombathely - Zalabér - Baltavár között.

A falu neve először 1318-ban fordult elő a heiligenkreutzi cisztercita apátság okmányában, mint a szerzetesrend egyik Vas megyei birtoka: ZECHUM néven. A XIV. század közepén a közeli Sárvár tartozékaként említik: Villa Zychin ad Castrum Saruar néven. Sárvár katonai urai tehát kivették Szécsenyt az egyház kezéből s mintegy a vár elővédje lett Ostmark felé. A régi kastély mellett még ma is láthatók azok a földsáncnyomok, melyek a Gyöngyös patak menti vízierődítmény egykori fontosságát bizonyítják.

A mohácsi vész után enyingi Török Bálint szerezte meg a birtokteste, majd a XVII. Század folyamán házassági kapcsolatok révén új birtokosok lettek Szécsenyben a Czirákyak és a Hevenyessyek. Ez utóbbi család tagjai még a XVIII. század elején is földesurai voltak a falunak.

Az Ebergényi család csak a XVIII. század második felében szerezte meg Szécsenyt. A kastélyépületek, a XIX. század első felében épült templom és a XVIII. század végén épült magtár az Ebergényiek idején nyerték el mai formájukat. A község településszerkezetéből is kitűnik, a ezt a XIX. század közepén készült kataszteri térkép is mutatja, hogy Szécseny egykor egy hosszan elnyúló, egyutcás település volt. Ehhez a rendszerhez szervesen kapcsolódik a plébániatemplomhoz, a mellette lévő temetővel. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az urasági központok a falu főutcájától kissé távolabb, északra és keletre települtek, követve a falut átszelő festői szépségű Gyöngyös patak folyását.

Az ún. Ó-Ebergényi kastély helyén a XIV. század közepén egy erődítmény, a XIV. században már egy jelentős udvarház állott.
XVII - XVIII. századi bővítései, valamint egy feltételezett tűzvészpusztításai után a mai állapot őrzi egykori jelentőségét. A falut átszelő Gyöngyös patak mellé a birtokosok vízimalmokat is telepítettek, amelyek még a XX. Században is működtek, igazodva a település uradalmi és lakossági igényeihez.

A falu történetében, annak formálódásába új színt hozott a XVIII. század közepén Zala megyéből betelepült Telekesy előnevet viselő Ebergényi család. A történeti hitelesség érdekében azonban meg kell jegyezni, hogy nem ennek a családnak tagjai azok, akik Vasszécseny korábbi történetében szerepet játszottak. Mint betelepült főnemesi, az uradalmat megvásárló család, az osztrák császári házhoz - annak politikai törekvéseihez - hű, lojális família vetette meg a lábát a Vas megyei Vasszécsenyben. Mint birtokszerzők azonban már a XVI. században jelen voltak a nyugati határvidéken, hisz a Zala megyei Ebergény-puszta, ahonnét nevüket is eredeztetik, már 1506-ban Ebergényi András tulajdonában volt.




Főoldal | Kastélyszálló | Rendezvények | Ajánlatok | Kastélyszobák | Képgaléria | Esküvő | Kapcsolat | Oldaltérkép


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe